Ma 2012. május 21., hétfő, Konstantin napja van.


Kínai már a sírkő is, olcsóbb a végtisztesség távol-keletről

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/kinai-mar-a-sirko-is-olcsobb-a-vegtisztesseg-tavol-keletrol-362709

2011. február 28. 07:00 , Legutóbb frissítve: 2011. február 28. 07:59 Harsányi Miklós
Már a kegyeleti piacon sincs nyugalom, valósággal elárasztják a piacot az olcsó kínai termékek.

A kínai sírkövek dömpingszerű behozatalától akarja megvédeni a hazai piacot az iparosok érdekvédelmi szervezete. Távoli tartományokban készült kőipari termékek tűnnek fel a somogyi temetőkben, megyénkbe is egyre nagyobb mennyiségben özönlik az import áru. Az érdekvédők nyílt levélben kértek segítséget az országgyűlési képviselőktől és több minisztertől.


Már a kegyeleti piacon sincs nyugalom, valósággal elárasztják a piacot az olcsó kínai termékek – panaszolta több somogyi vállalkozó. A konténerben több ezer kilométeren át megutaztatott síremlékekből eddig is hatalmas mennyiséget exportálhattak Európába és hazánkba, de az utóbbi időben különösen sok érkezett. Szakemberek azt mondják: gyakran valóban olcsóbb a kínai áru, ám olykor minőségi kifogások adódhatnak.

Horváth István kaposvári kőfaragó-műkőkészítő szerint a piacot a távol-keleti özön alapjaiban megrengette.
– Ahogy hallani lehet, közel 75-80 ezer forintért érkezik az országba a komplett gránit síremlék – így a szakember. – Nagyjából ennyi az ára a fedlapnak, a vázának, a mécsesnek, a keretnek. Az importőrök ezt adják tovább a kereskedőknek és a kisvállalkozóknak. Egyes cégek megvásárolják az árut, mások bizományos értékesítésbe veszik át. A vevő sok helyütt így 170-180 ezer forint körüli összegért juthat a teljes síremlékhez.

S milyen következménye lehet a dömpingszerű behozatalnak? Tragikus – ezt állítja számos szakember.
– A magunk fajta békebeli iparosok nehéz helyzetbe jutottak – fejtegette Horváth István. – Hiába gépesítettünk, jókora összeget költöttünk fejlesztésre, ha ilyen körülmények között vagyunk kénytelenek dolgozni.

A távol-keleti áru bizony erőteljesen kihat az ismert vállalkozás forgalmára, amely egyelőre három embernek ad megélhetést. Az Iparosok Országos Szövetségétől (Iposz) tudjuk: az ázsiai kőipari termékek dömpingszerű behozatala miatt a kőfaragó vállalkozások alkalmazottaik számát 50-60 százalékkal csökkentették. Sorra mennek tönkre a tradicionális, több évtizedes múlttal rendelkező kőfaragóműhelyek.

Horváth István szerint az export cikkek tömeges megjelenése leverte az árakat, s emiatt jelenleg is csaknem annyiért dolgoznak, mint 5-6 éve, miközben felkúsztak a műhely és a gyártás kiadásai. A cégvezető elismerte: nagy harc folyik a túlélésért. S ez bizony alapvetően az árakra vezethető vissza. Miközben egyes vállalkozások a teljes kínai gránit síremléket már 200 ezer forintért is elkészítik a temetőben, az afrikai gránitból összeállított síremlék ennek jóval a duplája is lehet. Márpedig a lakosság zöme az olcsóbb terméket választja, ugyanakkor – szerinte – sokan nincsenek tisztában azzal: számos esetben minőségi gondok adódhatnak a távol-keleti termékkel. A hideg télben megrepedezhet a síremlék, kipattoghat a felület vagy elszíneződhet a kő.


Györki Béla, egy somogyjádi temetkezési vállalkozás tulajdonosa megérti a sírkövesek panaszát.
– Szinte műkő árban van a kínai gránit, ami sok féle változást eredményezett a piacon – hangsúlyozta. – A szemtelenül olcsó termék megnehezítette a vállalkozások helyzetét, főként azokét, amelyek több munkást alkalmaznak. Félő, hogy a nehézségek miatt újabb elbocsátásokra is sor kerülhet.

A kőfaragók és műkőkészítők zöme a műhelyeik megtartásáért már szinte az önkizsákmányolásig dolgozik – hangoztatja az iparos szövetség. Jogszabályi változtatás és szankció bevezetése: szerintük ezzel kellene megvédeni a magyar piacot. A szakmai képviselőit Pilisvörösvárra hívták meg a XII. nemzetközi kőkonferenciára, ahol az ágazat kiemelt feladatait tekintették át.


Nyílt levelet írtak a belügyminiszternek

– Az elmúlt években a mikro- és kivállalkozások – közöttük a kőfaragó szakma – zömének kilátástalan helyzetéhez vezetett többek között a lakossági megrendelések és a beruházásokra, karbantartásokra továbbá telephely-fejlesztésekre szánt költségek drasztikus csökkenése – olvasható az Iposz tájékoztatójában. A nehézségeket korábban tetézte még a tőkehiány, a jogszabály-dzsungel, a burjánzó adminisztráció, a hatósági ellenőrzési túlkapások is. Az ipartestület csokorba gyűjtött néhány problémát és javaslatot, s ezek megoldásához nyílt levélben segítséget kért az országgyűlési képviselőktől, illetve a belügy-, a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás minisztertől.


Temetői reklám: indokolt a szigor

A meglévő gondokat még a kontárok is szaporítják, hallottuk egy somogyi vállalkozótól. Egyesek ugyanis fantáziát és nagy pénzt látnak a sírköves szakmában. A legszükségesebb felszerelés beszerzésével vállalkozónak csapnak fel és igyekeznek minél több munkát megszerezni. Erre egyébként az Iposz is felhívja a figyelmet.

– A temetőkben szeretteiket gyászolókat különböző sírkővel kapcsolatos munkák elvégzésének ajánlatával zaklatják a gyakran szakmai hozzáértéssel nem rendelkező "vállalkozók" – tudtuk meg. A szakszerűtlenül felállított sírkövek baleset- és életveszélyesek, hangoztatják az érdekképviselet. Szerintük a jelenlegi temetői reklámtevékenységet, a laza törvényi szabályozást indokolt szigorítani.